Játékalapú oktatás

Fontanus Oktatási Mdszertan

Játék alapú oktatás – játszva fejlődni

A XXI. századi megváltozott gazdasági körülmények, új technológiák és  munkaerőpiaci igények nagyban megváltoztatták a kompetencia-elvárásokat: egyre nagyobb hangsúly kerül a kreativitásra, a rugalmasságra, az emberek közötti együttműködésre. Folyamatosan nő a kompetenciák fontossága, azon belül is felértékelődnek az emberi együttműködéssel és a gondolkodással kapcsolatos készségek és képességek.

Azon képességek hiányával, melyek gyermekkorban nem alakultak ki, legtöbben már csak a munkaerőpiacon szembesülnek. A közös munkához szükséges, sokszor alapvető képességek, mint az empátia, a csapatmunka, az önállóság, a döntési helyzetek felismerése és a döntések meghozatala, a felelősség- és kockázatvállalási hajlandóság, az összefüggések keresésének igénye, gyakran hiányoznak. Mindezt kudarcként élik meg az egyének, ami pedig kihatással van a motiváltságukra, az önértékelésükre és a társas kapcsolataikra is.

A munkáltatók, ezen képességek pótlására természetesen nincsenek felkészülve. Emellett a jelenlegi felnőttképzési piacon is leggyakrabban olyan képzéseket találhatunk, melyek újabb szaktudás elsajátítására, vagy egy már meglévő elmélyítésére biztosítanak lehetőséget.

A változások új követelményeket támasztanak. A kompetenciák fejlesztésének nemcsak az iskolai nevelésben, hanem a szakképzésben és felnőttképzésben is hangsúlyosabb szerepet kell kapnia annak érdekében, hogy a felnövő generáció már rendelkezzen a szükséges kompetenciákkal, amikor a munkaerőpiacra lép. A szakképzési rendszernek arra is felkészültnek kell lennie, hogy a kompetenciahiányokkal küszködő fiatalokat is fel tudja zárkóztatni.

A játékalapú oktatási módszerek több nemzetközi és hazai kutatás alapján is kiemelkedően hatékonynak bizonyulnak a fenti készségek és képességek fejlesztésében. A Fontanus játékalapú oktatási módszerei elsősorban saját kutatásokra építenek, testre szabhatók és megfelelő használatuk fejlődést eredményez.

A módszertani kutatások azt mutatják, hogy az innovatív képzési módszertanok körében a játék az, ami kiemelkedően hatékony fejlesztő eszköznek bizonyul számos téren.

A játék gyakorlati tanulási folyamat, amiben a fejlődés természetesen és életszerűen valósul meg.

A kutatások alapján az ember ösztönösen játszik, játszva tanul. Genetikailag kódolt tevékenység ez, amit nem kell tanítani, amihez nem szükséges ösztönzés egy egészséges gyerek esetében. Az ember élete első időszakában játékkal fejleszti a mozgását, a testét, és ezáltal az idegrendszerét. Így fedezi fel a mozgás adta lehetőségeket, korlátokat, agy-ideg-izom kapcsolatokat épít és fejleszt, próbálgatja a képességeit és tágítja azok határait. 7-10 éves életkortól a játék egyre inkább áttevődik a fizikai színtérről a mentálisra: a kognitív képességek ösztönös fejlesztése kerül előtérbe. Az agy-ideg-izom kapcsolatok helyett ekkor már az agy különböző területeit összekötő kapcsolatok fejlesztésén lesz a hangsúly: megindul az érdeklődés a logikát, a memóriát és észlelést fejlesztő játékok irányába.

Játék során tanulja meg a gyerek, hogy hogyan kommunikáljon a társaival. Megtanulja, mit jelent a győzelem, a vereség, és hogyan tud feszült helyzeteket kezelni. A versenyhelyzetet teremtő játékokban felszínre tud kerülni a játékos egyedisége, és erre visszajelzéseket is kap a környezetétől. A játéknak keretei, szabályai vannak, amiket le kell fektetni, és be is kell tartani, melyek fontos ütközési, konfliktuskezelési és kooperációs felületek két vagy több játékos között. Az offline játékok esetében mindezeken túl a gyerekek valós térben vannak és látják, érzékelik egymás reakcióit,  viselkedését, amik további fejlesztő hatásokkal bírnak. A gyerek a játékkal valós élethelyzeteket tud imitálni és megtanulni, illetve képes feldolgozni a körülötte, a valóságban történő eseményeket.

Az embernél – mint több más fajnál is – a játékkedv felnőttkorra is megmarad, és hasonlóképpen fejlesztő hatása lehet, mint gyerekkorban. Így olyan kompetenciák fejlesztésében, amelyeket más módon nehezen lehet fejleszteni, fontos, hatékony és életszerű eszköze tud lenni a játék. Mind a szakképzésben, mind a felnőttképzésben hatékony.

A Fontanus játékai között megtallhatók mozgásos, mozgásos és mentális illetve kifejezetten mentális (vagyis komolyabb fizikai igénybevétellel nem járó) játékok és a hozzájuk tartozó módszertanok is. A játékok egy része önálló termékként (pl. a Castle of Mind játékcsalád) vagy sportágként (pl. Water Skyball) él tovább, mások egyéni igényekre, bizonyos képességek fejlesztésére vagy ismeretek átadására lettek kifejlesztve (pl. Témakártya játék). A Fontanus ismeretei mind a játékok működési mechanizmusaira, mind az ember működésére, mind a kompetenciák mibenlétére, mind pedig a módszertani ismeretekre kiterjednek, így széles körben alkalmazható és fejlesztő játékok és a hozzájuk tartozó oktatási módszertanok kialakítására nyílik lehetőségünk, akár speciális igényekre szabva is.

Együttműködő partnerek

  • Fontanus Akadémia
  • Bethlen Gábor Alapkezelő
  • United Way Magyarország
  • University of Ljubljana
  • University of Bacău
  • NetCoGame
  • Association for Developing Voluntary Work Novo Mesto (DRPDNM)

Kutatóink

  • Török-Szabó Balázs (kutatásvezető, filozófus)
  • Dr. Bajzik Éva (kutató, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos)
  • Hacker Péter (kutató, pedagógus, edző)
  • Zakariás László (kutató, grafikai tervező)