Egészségkárosító hatások
A stressz hatására olyan betegségek alakulhatnak ki, mint a magas vérnyomás betegség, diabetes, emésztési problémák, elhízás, magas koleszterinszint, szívritmus zavarok, magas vérnyomáshoz kapcsolódó zöldhályog, autoimmun betegségek, irritábilis bél szindróma. A stressz okozta izomfeszülések miatt kialakulhat: krónikus fejfájás, krónikus nyakfájás, fülzúgás, gerincfájdalmak, ínhüvely gyulladások, térdízületi fájdalmak, csípőízületi fájdalmak. A stressz hatására szignifikánsan romló betegségek az Alzheimer-kór, aszthma, ekcéma. A stressz levezetésére alkalmazott egészségkárosító szokásoknak káros egészségügyi következményei vannak: dohányzás, alkohol, napi többszöri koffeinfogyasztás, túlevés, minőségi tápanyaghiány stb.
Kutatási eredmények
A stressz alapvetően nem csupán bizonyos embertípusokat, embercsoportokat (pl.édesanyák, munkavállalók, munkáltatók) érint, hanem mindenkire hatással van. Az egyént éri stressz, függetlenül attól, hogy a munkahelyen vagy a munkahelyen kívül tapasztalja, ezért a stresszhatásokat együttesen, az egyén teljes életvitelét felmérve vizsgáltuk. Ezáltal közel teljeskörű rálátást kaptunk a legtöbb stresszt okozó paraméterre.
Jelentős stresszt jelent a XXI. században, hogy az emberek nagy részénél a genetikailag kódolt ösztönök lefutása és a hozzájuk tartozó jelzések és hormonális hatások megváltoztak – hiszen nincs szükség fizikailag megküzdeni a lét- vagy fajfenntartásért, a szociális ösztönök kiélhetők online felületeken és így tovább. Emiatt előfordulhatnak olyan esetek, hogy pl. a felettessel való konfliktushelyzetet, a közösségi oldalon érkező negatív visszajelzést és más, valójában ránk nézve nem valós fizikai veszélyt jelentő eseményeket támadásként értékeljük.
Továbbá stresszt jelent az egyént ért ingerek mennyisége, hiszen nagyobb mennyiségben érkeznek be ingerek, mint hogy azokat feldolgozni legyen képes az agy.
A megfigyeléseink és az eddigi kutatásaink alapján az alapvető ösztöneink nem, vagy nem megfelelő kielégítése a legtöbb esetben stresszor lehet a szervezet számára. Ilyen többek között, a szervezet nem megfelelő oxigénellátottsága, a természetes fény hiánya, folyamatos villódzó, illetve hideg fény alkalmazása, monoton, rendszeres, zavaró hanghatások. De ugyancsak fontos megemlíteni a stresszorok között az irritáló szaghatásokat, a személyes tér be nem tartásából eredő ösztönös védekezés következtében beinduló stresszt, illetve a nem megfelelő minőségű, mennyiségű alvást, vagy a mozgás hiányát.
Számos, különböző területen dolgozó munkavállalónál kimutatható volt, hogy a motivációvesztésnek és a munkahelyi stressznek gyakori oka az, hogy családi gondokat visznek a munkahelyükre, ami miatt nem tudnak megfelelően teljesíteni, vagy fordítva: a munkájukat viszik haza, így befolyásolva a nyugodt családi légkört. Az otthoni feszült helyzetet és a munkahelyi problémákat együttesen már nehezebb kezelni, amitől megnő a feszültség, idegesebbnek, stresszesebbnek érzi magát az egyén, és ezt a megnövekedett feszültséget nem tudja kezelni. Mindez egészségügyi problémák kialakulásához, kiégéshez, munkahelyváltáshoz, vagy akár pályaelhagyáshoz is vezethet munkahelyi szinten, illetve családi konfliktusokhoz magánemberként.
A felmérések során szembetűnő volt, hogy a stressz betegségokozó hatásaihoz hozzáadódik az a stressz is, amit amiatt élnek meg az emberek, mert nincsenek tisztában magával a stressz mechanizmusával, vagyis azzal, hogy a stressz javarészt az emberi túlélési mechanizmusok normális működésére épült diszfunkciók összessége.
Fontanus 4 dimenziós stressztérkép
A Fontanus kutatásai alapján létrehozott 4 dimenziós stressztérkép mind az adatok összegyűjtéséhez, mind a kiértékeléséhez, mind pedig a lehetséges kezelési, fejlesztési irányok meghatározásához alapként szolgál. Valamint kiindulópontja lehet egy a kezelési, fejlesztési módok meghatározásához használható módszertan kialakításához.
A Fontanus 4 dimenziós stressztérképe annak érdekében került kifejlesztésre, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében megismerhetőek legyenek az őket ért általános és specifikus stresszfaktorok. A térkép igény szerint adaptálható különböző körülményekre, munkahelyekre, tevékenységekre.
Együttműködő partnerek
- Szegedi Tudományegyetem
- Budapest Gazdasági Egyetem
- Fontanus Akadémia
- Távközlési Szakszervezet
- Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete
- Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Kutatóink
- Török-Szabó Balázs (kutatásvezető, filozófus)
- Dr. Bajzik Éva (kutató, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos)
- Hacker Péter (kutató, pedagógus)
- Hajdu Éva (kutató)
- László Szandra (társ kutató, pszichológus)
